A ló táplálkozási sajátságai
Itt csak a lóra vonatkozó néhány sajátságra hívjuk fel a figyelmet. A ló takarmányozás a folyamán a következőket kell szem előtt tartani:
1. Gyomrának, emésztő rendszerének befogadóképessége viszonylag kicsi. Ezért gyakran, kisebb adagokkal kell etetni. Ez főképp az abrakra vonatkozik. Naponta legalább háromszor etessünk.
2. A ló könnyen betegszik meg a túlzott abrakfelvétel következtében, ezért az abrak adagolásával vigyázni kell, figyelembe véve a napi munkát, mozgást: is. Ha a ló nem dolgozik, az abrakadagját csökkenteni kell vagy meg kell vonni.
3. A ló lassan, gondos rágással eszik, ezért elegendő időt kell hagyni az etetésre.
4. Az abrak kb. kétszeres, a szálas takarmány pedig négyszeres nyálmennyiséget szív fel, és a gyomorban keverés nélkül rétegeződik. Öt óra alatt 80%-a az emésztő rendszer további szakaszaiba távozik.
5. A ló rendkívül kényes az ivóvíz és a takarmány tisztaságára. Penészes, romlott takarmány etetése könnyen kólikához, sőt elhulláshoz vezet.1 takarmány-szárazanyagra legalább 31 vizet kell számítani (nyáron többet). A munka utáni közvetlen hideg víz adását kerülni kell, mert bélgörcsre hajlamosít.
6. A takarmányozásnak etológiai jelentősége is van. Nem kívánatos ugyanis, hogy a ló unatkozzék. Ezért az a helyes, ha állandóan van előtte "szálalni való" .
7. A takarmányváltoztatást lehetőleg 3-5 napos átmenettel hajtsuk végre.
8. A takarmányozás nagyban befolyásolja a ló hasznosítását is. Gyors járásmenetben szolgálatot teljesítő lovak takarmányozásában az abraknak nagyobb szerep jut.
9. A ló klasszikus takarmánya - a csikónevelésben használt legelőn kívül - a zab és a széna. Ez elsősorban a katonai lótartásban volt kizárólagos. Napjainkban emellett a legkülönbözőbb takarmányféleségek is számításba jöhetnek, beleértve a zöldtakarmányokat és a teljes értékű keveréktakarmányt, tápot is.
10. A legelő a csikók, szoptató kancák és más "heverő" (nem dolgozó lovak). legfontosabb, esetenként kizárólagos alaptakarmánya lehet. Ehhez viszont az kell, hogy késő este és hajnalban hagyjuk a lovakat, csikókat legelni és ne az emberi munkaidő szabja meg a lovak időbeosztását. Legjobb. ha nem hajtjuk ki és be a ménest vagy lovunkat, hanem az bármikor mehet legelni amikor akar.
A ló emésztés-élettani sajátosságai
A ló hosszú mozgékony ajkaival veszi fel a takarmányt. (Jellegzetes táplálkozási szokása, a ló gyakran ráfúj takarmányára mielőtt megenné. Emiatt különösen veszélyes a poros penészes takarmányt)
A lónak zománcredős fogazata van. A fogak száma 40 (ménben 40, kancában 36, mert a szemfog rendszerint hiányzik)
A rágás. Egy kg zab megrágása - fajta, kor és egyed szerint változóan - 10- 20 percig tart (1000-1500 rágás), a széna kb. kétszer ennyi rágás időt igényel.
A nyál túlnyomórészt a fültő alatti nyálmirigyben termelődik, mennyisége elsősorban a takarmány minőségétől függ, átlagosan napi 40 1. A nyál semleges vagy enyhén lúgos kémhatású.
Az ínyvitorla kb~ 12 cm hosszú, vaskos széles nyálkahártya-kettőzet, amely ráfekszik a nyelv gyökerére. Nyeléskor felemelkedik, a levegő áramlása azonban nem képes felemelni, ezért a ló szájon át nem lélegzik.
A lónak együregű, összetett gyomra van. A gyomor az emésztő traktus legkisebb térfogatú része, ami kis mennyiségű táplálék folyamatos felvételére rendezkedett be. (A gyomor- tartalom olyan, mintha megdarálták volna, átlagos szemcse mérete 1-6 mm)
A bélcsatorna hossza és volumene, valamint a táplálék tartózkodási ideje az egyes szakaszokban
|
Hossz
(m) |
Volumen (1) |
Időtartam |
relativ |
nyelőcső |
1,5-ig |
|
10-12 sec |
- |
gyomor |
|
18 |
1-5 óra |
9 |
vékonybél |
16-24 |
64 |
1,5 óra |
30 |
vakbél |
1 |
34 |
15-20 óra |
16 |
vastagbél |
68 |
96 |
18-24 óra |
38 |
végbél |
0,2-0,3 |
|
1-2 óra |
7 |
összesen |
|
212 |
35-50 óra |
|
1) maximáli térfogat, telitödés, kb. 1/3
A tömegtakarmányok (szárazanyag tartalom < 20 %) gyorsabban továbbítódnak, mint a koncentráltabbak (sz.a. tartalom> 30), a lassabban ürülő abraktakarmányok erőteljesebb telítődést okoznak a gyomorban (max.: 0,4 - 0,5 kg/100 kg testsúly/ etetés)
Takarmányfelvétel időtartama (perc/kg tak.)
|
Kifejlett ló |
Csikó |
Széna |
40 |
80 |
Szalma |
40-60 |
100 |
Zab szemesen vagy zúzva |
10 |
40 |
Pelletált keveréktakarmány |
10 |
40 |
Lótáp. pelletálás néJ kül |
20 |
30 |
H. Meyer (1975)
A ló nem tud hányni. A gyomorszáj és a pylorus közel esik egymáshoz. A nyelőcső hegyesszögben nyílik a gyomorba. A cardia záróizma vaskos és erős, a gyomor teltsége esetén különösen erősen zár, a gyomor telt állapotában sem éri el a hasfalat.
Az együregű összetett gyomorban az emésztés elsősorban kémiai jellegű, de takarmány mikrobiális tevékenység is van, amelynek hatására szénhidrátjának egy része illó zsírsavakra és tejsavra bomlik.
A gyomornedv termelés óránként átlagosan 0,7 dl. A gyomor alapi részében kevésbé savas a közeg (pH 5-ös), a pylorusi rész savasabb (pH 2,0-2,7) , ami lehetővé teszi a pepszin sósavas fehérjebontást.
A vékonybél tartalmának tovahaladási sebessége gyors. a pankreasznedv enzim koncentrációja kisebb, mint más állatfajok esetében.
A fehérjéknek és szénhidrátoknak csak kétharmad része tud itt lebomlani,majd felszívódni.
Rosthiány, fehérjetúletetés az aminosavak dekarboxilezéséhez és izgató- mérgező biogén aminok keletkezéséhez vezetnek.
A nem rostalkotó szénhidrátok egyszerű cukrokká bontva szívódnak fel. Nem bontott hányaduk (10-30%) a vastagbelekbe kerül.
A zsírszerű anyagok emésztése a folyamatosan érkező epének köszönhető. (A lónak nincs epehólyagja.) A jó emulgeálódás folytán kiváló, kb. 90%-os. A ló a fejadagjában 15-18%-nyi mennyiségű zsírt is képes tolerálni, sőt hasznosítani.
Ugyanitt kerülnek felszívásra a legfontosabb makroelemek, mint a Ca, Na, Mg, P és Na.
A vastagbélben a béltartalom továbbhaladása lelassul a takarmány tartózkodási ideje kb. 1 nap.
A ló vakbele igen nagy volumenű, közel kétszer akkora, mint a gyomor (köbcentiméterenként 10x109 db mikoorganizmus)
Szénhidrátok mikrobiális emésztése, illó zsírsavak keletkeznek, melyek felszívódva jelentősen hozzájárulnak az állat energiaellátásához.
A keményítőből és cellulózból ecet-, propion-, és vaj sav keletkezik, átlagosan 17:5:1 arányban.
A mikroorganizmusok közel 20 %-a fehérjebontó baktérium, melyek a még meg nem emésztett fehérjét hasznosítják, és biológiailag értékes fehérjévé alakítják.
A mikroorganizmusok igen nagy mennyiségű, egyébként nehezen hozzáférhető, vízben oldható vitaminokat termelnek (pl. B~ vitamin csoport)az állati szervezet részére.
A helyesen takarmányozott ló naponta 5-12-szer ürít bélsarat. Fiziológiás viszonyok közt a ló bélsarának átlagos víztartalma 70-80 % között ingadozik. Mennyisége a felvett takarmány abszolút mennyiségétől, ezen belül annak nyers rost tartalmától függ.
A szárazanyagnak min. 16-18% nyersrostot kell tartalmaznia. A nyers rost 30- 60%-át ajánlatos strukturális, azaz 1 cm-nél hosszabb legyen.
Abraktúletetés esetén hírtelen, sok keményítő érkezhet a vastagbelekbe, amely tejsavas erjedést, a pH 5,5-5,8-ra való csökkenését, ozmotikus hasmenést okozhat és hajlamosít a savós patairha-gyulladásra. |